Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szürke marháról

2010.05.11

Kép Noha régészeti és történeti adatokkal nem sikerült eddig bizonyítani, hogy pontosan mikor és miképpen nyerte el a magyar szürke fajta ma ismert küllemét, kétségtelen, hogy itt a Kárpát-medencében őseink tenyésztették ki sok száz évvel ezelőtt.

Évszázadokon át lábon hajtották Nyugat Európába, eljutott Nürnbergig, Strassburgig és Velencébe is. Történelmi családjaink vagyonát gyarapította a marha kereskedelem, a tőzsérkedés. Kitűnő export húsmarhának számított ebben az időben ez a fajta.

Feljegyezték, hogy a német városokban nem engedtek más húst mérni, amikor megérkeztek a magyar gulyák, hogy ne lehessen a jó minőséget hamisítani.

Amikor politikai, vámügyi okokból megszűnt az export, kiderült, hogy nagyon jól megfelel az igázás követelményeinek ez a fajta és kis és nagy birtokok talaj munkáiban és szállítási feladatainak megoldásában tette magát híressé. Gyorsabb és igénytelenebb volt más fajtákkal összehasonlítva.

A huszadik század közepétől a gépesítés fejlődésével nem volt immár szükség igás állatokra, ekkor a fajta válságba került és a létszáma drámaian csökkent, a megmaradt kb.160 db állatból a rendszerváltás után indult el újra a tenyésztés.

Az állatot igen intelligensnek tartják, rideg tartással tartják, igénytelen állat, betegségekkel szemben ellenálló, könnyen szaporodik. Nyelvünk számos szót őriz, amely a magyar szürkemarha tartásával kapcsolatos, például: gulya, tinógulya, meddőgulya, göböly, sőre és így tovább. Igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni.

Külleme: jellegzetes, nagy szarvval, ezüstszürke, a szem, mar, lábtövek sötétek, a borjak vörösbarnák.

A szürke marhát tilos bármilyen ipari eredetű táppal, terméktakarmánnyal etetni, mert csak így biztosítható a teljes BSE-mentesség.A fajta megmentésében nagy szerepet játszó hazai nemzeti parkokban ma is jelentős állományaikat tartják. A Hortobágyi Nemzeti Park a Kiskunsági Nemzeti Park és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén a szikes puszták és más füves élőhelyek természetvédelmi kezelésében a ridegen tartott magyar szürke gulyák fontos szerepet játszanak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.