Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Növényi hulladék hasznosítása 2.

2010.05.18

Komposztálható hulladékok:

vágott fű, lomb és gallyhulladék, az összes zöldséghulladék, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, gyomnövények, zöldségtisztítás hulladéka, nyers ételmaradékok húsmaradékok, kávézacc, gyümölcshéjak, fahamu, papírhulladékok

Nem kerülhet a komposztba:

 impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék. Ne tegyük bele húsevő állat ürülékét (kutya, macska).

A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

 Komposztálni egy olyan ládában, tartályban érdemes, ahol biztosítani tudjuk a megfelelő oxigénellátást a bomlasztandó hulladéknak, ugyanis oxigén hiányában az egész elrohad, ami egyrészt nem hasznosítható, másrészt roppant büdös lesz egy idő után.

 

 Maga a művelet abból áll, hogy a szerves hulladékot belehelyezzük a célnak megfelelő tartályba, de nem csak úgy belehányjuk, hanem szépen rétegezve töltjük fel, lehetőleg a különböző nyersanyagokat keverve, például a puha, zöld leveleket a keményebb barna ágakkal. A nagyobb kerti hulladékot, mondjuk faágakat, gallyakat nem árt felaprítani a gyorsabb bomlasztás kedvéért. Erre a célra - ha nagy mennyiségű kerti hulladékkal rendelkezünk - akár egy aprítógépet is beszerezhetünk. A keverés azért fontos, mert a különböző anyagok, eltérő idő alatt bomlanak el, de ha jól összekutyuljuk őket, akkor az oszlás folyamatos lesz az egész tartályban.

Fontos a komposztunk nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz a masszánkban, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a "munkát" rendesen. A nedvességtartalom akkor optimális, ha a kezünkkel beletúrva nem folyik ki a víz az ujjaink közül, viszont a komposzt szépen összeáll, nem porlad szét. A már említett oxigénellátás érdekében egyrészt lazán kell a komposztnak állnia a tartályban, másrészt pedig pár hetente alaposan át kell forgatni az egész rakást.

 Ha mindezt jól csináljuk, akkor akár három hónap alatt kiváló komposztunk lehet, ellenkező esetben az egész folyamat bizony egy évig is eltarthat. Amikor az összes fázis szépen lezajlott, mehet a komposzt tápanyagnak a virágföldbe vagy a kertünkbe, a növényeink legnagyobb örömére.

forrás: borsa.hu, komposztalo.hu

Bálint gazda komposztálása: http://www.balintgazda.hu/balint-gazda/tanacsok-videon/ugyes-komposztalas-a-kertben.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.